|
2016-07-20 08:18:18, szerda
|
| |
| |
Testünk dicsőségben történő feltámadása
Nem csak lelkünkre nézve leszünk Krisztushoz hasonlók, azaz megszenteltek, hanem testünk is dicsőségben támad fel.
A lélek halhatatlanságának gondolata nem sajátosan keresztyén. Jézus előtt több évszázaddal, az egyiptomiak, a perzsák és a görögök is osztották azt a zsidó meggyőződést, hogy az ember egyik része nem anyagi; ez halhatatlan. Még mai anyagias világunkban is, az emberek rendelkeznek egy halvány, ám állandó hittel egy halhatatlan ,,én"-ben - amely életünknek egy része és tovább él miután elválik a testtől.
A keresztyén hit sajátos vonása azonban az a tanítás, hogy testünk is túléli a halált. A testi feltámadás hirdetésével a Biblia egyedül áll, és mégis a legtöbb hívőnek, legjobb esetben is, csak halvány sejtelme van erről a tanításról. Ennek az ingatag helyzetnek részbeni felelőse az egyik ókori görög filozófus.
Platón (Kr. e. 427-347) különböző módokon befolyásolta az emberi gondolkozást, lassacskán már több mint két- és félezer éve. A jelenlegi kontextusban viszont azért emeljük ki őt, mert jelentős módon leértékelte az anyagit a szellemivel szemben. Anthony Hoekema elmagyarázza, hogy Platón tanításaiban: ,,a lélek felsőrendűbb anyagnak számít, bensőleg elpusztíthatatlan és ezért halhatatlan, miközben a test alsórendűbb anyagból áll, halandó és teljes pusztulásra van ítélve. Ezért szerinte a test a lélek koporsója, amelynek sokkal jobb dolga van test nélkül." Platón emlékezetes szállóigéje: some sema - ,,a test koporsó", dióhéjban foglalja össze a nézetét. Azt tanította, hogy az emberi lények halhatatlan lelkek az alsórendűbb hústest foglyaiként. Csak a szelleminek van értéke. Minden, ami természeti vagy anyagi végül örökre elpusztul.
Sajnos az antimaterializmus ezen mérge beszivárgott a keresztyén gondolkodásba is úgy, hogy sok hívő tudtán kívül platónista. A ,,világról", ,,testről", sőt még a ,,lélekről" alkotott nézetük is egy ösztönös hiper-lelkiség torzító befolyása alá került. Az áhítat- szerkesztők örömmel gondolnak a dicsőségre, mivel lelkük végre teljesen szabadon imádhatja Istent, a test fogházának terhe nélkül. Az evangéliumot hirdetők sokszor megmentett ,,lelkekről" beszélnek, és nem annyira megváltott ,,emberekről", ,,férfiakról" vagy ,,nőkről". De ez a hiper-lelkiség a mennyről alkotott hamis látásról is árulkodik és elhanyagolja a test feltámadásáról szóló alapvető keresztyén tant. Nagyon fontos tehát, hogy kitartsunk a feltámadt és megdicsőült emberi test valósága mellett.
Platón nagyon melléfogott, mikor azt állította, hogy egyedül a szellemi jó és, ami anyagi, szükségszerűen alsórendűbb. A Biblia megalkuvás nélkül elvet minden ilyen dualizmust és teljes súlyt kell tulajdonítanunk az olyan kijelentéseknek, mint ,,És látá Isten, hogy mindent a mit teremtett vala, ímé igen jó" (1Móz. 1,31). Az anyag jó volt úgy, ahogyan Isten kezéből kikerült. Ő nem osztotta fel a valóságot szellemire és anyagira. Mindent ő alkotott, mindent igen jól, mindent örök értékkel.
Ezért halljuk azt, hogy az emberi lény egy testi-lelki egység, nem egy állandó lélek egy átmeneti testben. ,,És formálta vala az Úr Isten az embert a földnek porából, és lehellett vala az ő orrába életnek lehelletét. Így lőn az ember élő lélekké" (2Móz. 2,7). Az ember nem azonos saját lelkével. A föld pora és az élet lehelete egyesült, hogy együtt alkossák azt, akik jelenleg vagyunk.
Amikor Isten elküldte Fiát, hogy meghaljon értünk, akkor testünkért és lelkünkért egyaránt tette azt. Jézus Krisztus eljött, hogy megváltsa nem csak ,,az élet leheletét", hanem ,,a föld porát" is. Vérével megvásárolta testünket is. ,,Testetek a bennetek lakozó Szent Léleknek temploma ... áron vétettetek meg; dicsőítsétek azért az Istent a ti testetekben" (1Kor. 6,19-20). Figyeld meg, hogy Pál nem azt mondja, hogy ,,lelketek áron vétetett meg", hanem ,,áron vétettetek meg". Istent testünkben kell megdicsőítenünk és, amikor megváltásunk teljes lesz, testünkkel és lelkünkkel egyaránt a mennyben leszünk.
Hogyan lehetünk biztosak ebben? Mivel Krisztusban leszünk és az ő teste feltámadt a halálból. Ezt kihangsúlyozza az Újszövetség, majdnem megdöbbentő földiességgel. ,,Tapogassatok meg engem", szólt Jézus tanítványaihoz intézett felhívása (Lk. 24,39). ,,Hozzátok ide ujjaitokat és érezzétek bőröm szövetét, csontjaim alakzatát." János bizonyságot tesz, hogy ,,kezeinkkel illettünk, az életnek ígéjéről" (1Jn. 1,1). Ő is bizonyos platonistáknak üzent ezzel, akik nem hittek a megtestesülésében vagy a test feltámadásában. De bizonyságtevése húsra utaló és egyszerű volt: ,,megragadtam az Isten Fiát saját izzadt tenyeremmel." A feltámadás ennyire testi volt!
Ahogyan Krisztus teste feltámadt a sírból, úgy a miénk is: ,,mindenki pedig a maga rendje szerint. Első zsenge a Krisztus; azután akik a Krisztuséi, az ő eljövetelekor" (1Kor. 15,23). Ekkor teljesedik be Isten eredeti célja, amelyet meghirdetett a teremtéskor: ,,teremtsünk ember a mi képünkre és hasonlatosságunkra" és a kép testből és lélekből egyaránt állt. A mennyben teljesen helyreáll ez a kép. (folyt. köv.)
Edward Donnelly |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Menny és pokol |
|
|
|
Címkék: megdicsőítenünk, bizonyságtevése, tulajdonítanunk, kijelentéseknek, feltámadásáról, platonistáknak, szükségszerűen, kihangsúlyozza, tanítványaihoz, feltámadásában, eljövetelekor, gondolkodásba, megszenteltek, földiességgel, rendelkeznek, kontextusban, befolyásolta, meghirdetett, tanításaiban, gondolkozást, evangéliumot, tapogassatok, elhanyagolja, beszivárgott, meggyőződést, elmagyarázza, dicsőítsétek, megváltásunk, megvásárolta, felsőrendűbb, hirdetésével, teremtéskor, testetekben, halhatatlan, újszövetség, pusztulásra, zsidó meggyőződést, ember egyik, emberek rendelkeznek, halhatatlan „, testi feltámadás, legtöbb hívőnek, ingatag helyzetnek, egyik ókori, emberi gondolkozást, jelenlegi kontextusban, szellemivel szemben, lélek felsőrendűbb, test alsórendűbb, lélek koporsója, test koporsó”, emberi lények, Anthony Hoekema, Amikor Isten, Jézus Krisztus, Szent Léleknek, Mivel Krisztusban, Isten Fiát, Ahogyan Krisztus, Edward Donnelly,
|
|
Offline
